Időnként össze szoktam futni régi ismerősökkel, egykori tanárokkal vagy olyan emberekkel akik ismerik a szüleimet. 
Ilyenkor általában feljön a "Te voltál Angliában" téma s mesélek a kérésükre. 
Élvezem. 
Aztán előjön, hogy és most mi a helyzet. Felvázolom majd elmondom, hogy és szeptembertől meg tanulok tovább. 
S jön a lényeg. 
Mindig azt kérdezik: "És mit tervezel, fősuli vagy tán egyetem???"
Én meg elmondom, hogy hát "csak" szakmát fogok tanulni...
Nem azt mondom, hogy megdöbbennek de enyhe csodálkozás mindig kiül az arcukra. 
Biztos azt hiszik, hogy értelmes figura áll velük szemben...
Kis buták! ^^

18 év körüli, hosszú barna hajú The Beatles-ös polójú lány utazott velem szemben a metrón tegnap...
Igen, Te lehettél volnaaaa SeholsincsLány!!! :D 
De van egy olyan sejtésem nem pesti vagy...

Szép napot mindenkinek!!!
S ha már The Beatles...

^^

Először is szeretnék köszönetet mondani, hogy jó két éve mérgezhetem már elméd és építhetlek le szellemileg! :D :) Nagyon örülök, hogy anno elkezdtünk ismerkedni, annak pedig még jobban, hogy végül barátság alakult ki belőle.
Annak még inkább örülök, hogy végül gyengéd érzelmeket kezdtem el feléd táplálni s végül a jelentkezők közül rám esett a választásod. :) Igazán boldog vagyok, hogy lassan 5 hónapja még inkább az őrületbe kergethetlek, s tovább tehetek azért, hogy előbb bújjanak elő az őszhajszálaid! :D Nagyon jó volt Veled ez az őt hónap, de mivel mindig meg tudsz lepni így úgy hiszem a következő hónapok még jobbak lesznek! :)
Köszönöm, hogy az életed része lehetek s remélem még sokáig el fogsz viselni. :)
No, de nem is szaporítanám a szót, szeretnék hát boldog születésnapot kívánni neked Kisszívem! Virágot a virágnak, ahogy szokták volt mondani s persze minden szülinapos szokott csokit is kapni, úgyhogy ezt sem úszhatod meg. :D
Remélem szép napod lesz, és jól fogsz szórakozni.
Jó tanulást és minden jót!
Csók, szeretlek Kisbutus! :)

Ahjjj….a betyárját…
(hmmm…betyár….Milyen kemény lenne már, ha épp beszélgetnék valakivel s közben ”a betyárját” szóra elő tudnék rángatni egy igazi nagy bajuszú karikás ostoros nagy kalapos betyárt filmes műviességgel egy lámpaoszlop vagy egy fa mögül ami mögé egyértelműen nem rejtőzhetett volna el. S akkor nézne a beszélgetőpartnerem, hogy ”bazzz mi a f*szt keres itt egy betyár???” és persze nézne a betyár is, hogy ”bazz mi a f*szt keresek itt???”
Persze lehet, hogy csak az én kis fejemben vicces és érdekes ez. :D
Jajjaj Lamazius, miért kellett megint lejáratnod magad az emberek előtt??? :D)
No szóval a probléma a következő. Valahogy az elmúlt napokban elkapott a vágy, hogy rágyújtsak. Egyszerűen cigizni szeretnék. Fogalmam sincs miért, de nagyon rágyújtanék. Ha lenne a közelemben egy dobozzal, vagy legalább egy szállal habozás nélkül elszívnám.
Sosem voltam dohányos a lassan 21 évem alatt és ha meg kéne számolnom az elszívott szálak mennyiségét akkor is szerintem menne az egy kezemen de ha nem segítségül hívnám a másik kis kacsom és az már 100%, hogy biztosítaná a számolásra szükséges mennyiségű ujjakat. Úgyhogy tényleg, sosem voltam dohányos, szerintem nem is leszek, de valahogy most mégis vágyom egy kis füstös, halált hozó, dohányt tartalmazó karcsú papírruhás tündérkéért.
Tényleg nem tudom miért. De az, ha már azt álmodod, hogy valóságos élvezettel veszed kezedbe a szálat, majd meggyújtod, az elsőt csak szájba szívod, hisz az első szippantást sosem tüdőzöd le, de aztán a második már mehet le és valóságos mámor fog el mikor szétárad a tüdődben a füst…
Úgy érzem ez méltán példázza mennyire  rá akarok gyújtani.
Ahhh…
Nehezen álltam ma meg a ”városban” bóklászva, hogy ne vegyek egy dobozzal de erős voltam s ellenálltam a kísértésnek.
Nem tudom miért akar elcsábítani a kis dög.
De a fáradságra fogom! ^^ :D

Tegnap Gyarmati barátommal (aki anno biztos nagy gyarmatosító lett volna :D) kimentünk a Szparira (Szpari a ”városunk” sportpályájának a beceneve) hogy passzolgassunk, rugdossunk, ellegyünk egy keveset a labdával mert biz’ ahogy ő, úgy én sem éltem aktív mozgással színesített életet.
Kimentünk hát tegnap délután 4kor s rögtön megdöbbentett, hogy senki nem volt kint. :O Meg is jegyeztem a kispajtásomnak, hogy ”ejjj…bezzeg a ”mi időnkben” ilyenkor és ilyen kellemes időben már javában folyt a foci…” .
Mindegy hát, minket ez azért különösebben nem zavart hisz így legalább nem kellett törekedni a pontos labdákra, ha pontatlan hát pontatlan, senkit nem fog zavarni. :D (kivétel azt akinek futnia kell a labda után s 50% esély volt rá, hogy én legyek az :S :D)
Szépen elvoltunk, passzolgattunk, aztán lassan belejöttünk s egyre távolibb labdákkal szórakoztattuk egymást. Jó volt, nem kétséges. Aztán ha elfáradtunk (Bizony volt ilyen, két sprint után már lélegeztető gép után sóvárogtunk…De hát a mi korunkban ez már érthető :D) akkor újra közelebb helyezkedtünk egymáshoz s a komolyabb ”foci” helyét átvette a szó.
Beszélgettünk nagyokat és minőségieket. Szót ejtettünk Magyarországról, politikáról, magyarországi politikáról (:D), barátnőkről, a barátokról, kivel mi a helyzet. Ezen kívül ő mesélt a sulijáról és a közelgő vizsgáiról, én meséltem Angliáról. Természetesen, ha már ”focipályán” voltunk (ami tényleg focipálya, de én, vagyis mi inkább nevezzük füves rétnek :S) beszéltünk a fociról is. Röviden s tömören, baromi jól elvoltunk.
Lassan már készültünk hazafele indulni mikor is jött egy kissrác, hogy lenne-e kedvünk focizni. Bár már fáradtak voltunk, de focizni mindig jó így belementünk. Ők hárman voltak s mi ketten, kezdődhetett az összecsapás. Foci közben kiderült, hogy 13 évesek így természetesen nem is volt nagy dicsőség megverni őket de most nem is erről akarnék beszélni hanem…
Ahogy ment a játék megtapasztalhattam, hogy pokolian ergya erőnlétük van. Sőőőt. Igazság szerint nekünk jobb volt az állóképességünk mind a három gyermeknek, ami azért valljuk be megrázó. Miért is??? A válasz egyszerű, mi ”öregek vagyunk” s már két éve nincs tesi óránk így nem csoda ha elpuhultunk viszont ezeknek a fiataloknak van.
Volt az egyik srác, aki cseszegette a haverját, hogy nem egy nádszál. Ekkor természetesen Lamazius, a hős kiállt a gátra s a gyengébb védelmére sietett!
(Ez milyen hősies! ^^ A tinilányok olvadoznak, a nők elismerően néznek s mocskos gondolatok jutnak az eszükbe… :D Az igazság az, hogy azért védtem meg a húsos srácot mert a haverja sem volt egy nádszál, nem beszélve arról, hogy ha bebőgött volna a srác s hazament volna akkor a foci tényleg nagyon-nagyon egyoldalúvá vált volna s ezt akartam elkerülni szóval…ennyit a hősiességről. :D)
Szerencsére a védelmemnek köszönhetően csendben maradt a srác így a haverja nem sértődött meg s maradt. A foci folytatódott s beszédbe elegyedtünk közben velük. Egyik megjegyzésem után jött viszont a számunkra ”hidegzuhany”. Beszóltam a kölköknek, hogy ”halljátok-e, elég táposok vagytok, így év végéhez közeledve sok-sok tesi óra után is” . Erre jött az előbb piszkálódó gyermektől a válasz ”Ja, azért lett 5ös a futásom”. Ejjj, mondom, hát az, hogy lehet??? Megkérdeztem tőle, hogy mennyit tud futni 12 perc alatt??? Erre visszakérdezett, hogy hogyhogy mennyit??? Hát azért kapott ötöst, hogy tudott folyamatosan futni 11 és fél percig… Én meg néztem, hogy WTF. :O Mert nálunk nem az volt, hogy ha tudsz folyamatosan futni 10 percig akkor 5, hanem az volt, hogy x méter fölött kellett teljesíteni 12 perc alatt. Én ezt elmondtam neki ő meg felvilágosított, hogy ők már nem így futnak. Ez után még megkérdeztem, hogy és hány kört tudott futni ez idő alatt??? A válasz 3 volt. Ami nem több mint 1200 méter. No már most tudni kell, hogy mi 2400 méternél sosem futottunk kevesebbet. Mármint Gyarmati barátom meg én. Úgyhogy a lényeg, hogy megdöbbentően elpuhult a mai ifjúság. Ma már nincs 12 perces futás mennyiségre, hanem van helyette folyamatosan futás…Nevetséges, igazság szerint. Nevetséges, hogy a diákokhoz süllyednek le a tanárok elvárásai, nem pedig a tanárok próbálják egyre magasabbra emelni a lécet s ösztönözni a diákokat a minél jobb teljesítményre. De a legviccesebb az egészben, hogy mi még csak 6 éve ballagtunk el…Szóval durva, hogy süllyed a színvonal…:S
Aztán a foci befejeződött, s még leültünk a kispadra pihenni s beszélgetni egyet zárásként.
És ekkor jött az a rész, amin nagyon jót mosolyogtam. Megjöttek a fiatal rajongóink. (Hisz pokolian szexi vagyok. ^^ Hát persze, hogy az vagy Lamazius…(s Lamazius buksiját megsimizik majd ott hagyják :D)) Vicces volt látni, hogy a két lány, hogy jött egyre és egyre közelebb hozzánk. Vicces volt látni, hogy ment a ”vegyetek már észre minket b*zdmeg!!! >.<” :D
Végül boldogok lehettek mert észrevettük őket. Rövid beszélgetés után én viszont jöttem haza mert nem vagyok pedofil, van barátnőm s már pokolian éhes voltam, nem beszélve arról , hogy kezdett erősen sötétedni. Így hát fél9 után végül hazatértem s elégedett mosollyal nyugtáztam a délutánt, s megállapítottam, hogy ez bizony qrva jó volt! ^^
Legyetek jók s szép napot Olvasók! :)

…a székeken könnyes szemű anyukák ülnek…
Mikor megszólal a Keane-től az Everybody’s changing című szám akkor törik el a mécses…
Heves zokogásban törnek ki az anyukák, s lányaik sem fogják vissza magukat.
Az osztályok szépen felsorakoztak, a fiúk pedig megállapítják, hogy bizony a könnyek hatására lesz pár Joker a lányok közt.
Újabb négy év telt el…szalad az idő. Felnőttünk!!! Mondják a srácok.
Az anyukák még mindig zokognak, hallva a zenét s látva gyermekeik kiskori képeiket, melyet levetítetnek a nagyközönségnek.
A srácok pedig továbbra is csak állnak.
No, nem úgy kis perverz bagázs…c-c-c…látom nagyon figyelnem kell a jelenlétetekben mit mondok. :P
Majd végül megunva a nyálas pop zenét Sándor megszólal:
- Te, durva, hogy elment ez a négy év….
- Igen, de ezt már az előbb is megállapítottuk…mindig is agyhalott voltál Sanyi.
- Kapd be!
- No, de amúgy este van kedvetek inni srácok???
- Perszeee!!! (kórusban)
- Beb*szni mindig jó!!!
- Akkor ezt megbeszéltük…
A lányok nagy része még mindig sír s az anyukákat sem lehet elcsitítani…

Hmmm, magam sem tudom miért kezdtem ebbe bele… Igazság szerint a hosszú hétvégéről akartam írni. :D Lehet azért indult meg a buksimban ez a kis történet, mert már itt a ballagások ideje.
No de mindegy is, essék szó a hosszú hétvégéről!
Pénteken útra kelt hát a Hős, hogy elvágtázzon fehér lován (ami jelen esetben egy busz volt) szíve hercegnőjéhez, hogy vele töltse a hosszú hétvégét.
Lamazius így is tett s nem bánta meg!
A péntek elment, néztünk Trónok Harcát, elkezdtük a második évadot és továbbra is jó! Még mindig ajánlom mindenkinek, igaz, a tini lányok sírnak. mert Boromir kiíródott a sorozatból de sebaj, attól még azért jó!
Aztán szombaton egy kisebb kaland következett. Délelőtt szépen útra kelt Levendula kis családja, Lamazius-szal az oldalán, hogy Szentesen Mustragálát nézzen lelkesen. (ez milyen mondat volt :O :D) 2re pont beestünk és pár percnyi fészkalódás után kezdődött is a show.
Amúgy azért mentünk le a fővárosból Szentes amúgy szép városába, hogy megnézzük Esztert és a többi kis színészpalántát. Eszter amúgy Levendula barátnéja s a szülei jó kapcsolatot ápolnak Levendula szüleivel. Értem??? Most, hogy ezt megtárgyaltuk essék szó a Mustragáláról. Voltak igazán kíváló és kiemelkedő előadások (Eszter köztük volt, az éneke qrva jó volt, szemem előtt megelevenedett egy füstös bár, az asztaloknál öltönyös, lakkcipős urak szivaroznak s a kornak megfelelő ruhában Eszter énekel, a bár zenét pedig egy zongorista biztosítja, tényleg nagyon jó volt^^) és nincs mit szépíteni, de voltak full sz*rok is. Volt egy-két előadás ami olyan volt, hogy Művészi volt. Tombolt A Művészet. Mentek az elvont utalások és A Művésziség. Egyszerűen ergya volt, ennyi. Aztán volt olyan, ami hosszú volt és ilyen összemosott valami. A gála után többen átbeszéltük s bizony senki nem értette mit miért tettek és, hogy miről is szólt… O.o Aztán volt olyan, ami egyszerűen dög unalmas volt s jól jellemezte ezt, hogy az amúgy kicsit több mint 4 órás előadás másfél órája után Levendulával útra keltünk s sétáltunk egyet. (leányzó fotózott, én meg gyönyörködtem a tájban) De amúgy túlélhető volt, és mondom, azért akadt pár gyöngyszem is. Pl. ugye Eszter, de volt még egy másik leányzó akinek jó volt a hangja és volt egy harmadik hölgy aki meg hitelesen előtudta adni, hogy haragszik de egyben sóvárog szerelme után. Igazság szerint neki több tehetsége volt, mint a Barát Köztös és Jóban Rosszbanos ”színészeknek” együttvéve! (Utoljára szólók Miklós, hagyd békén a családomat!!! (mondja Berényi Attila) Geldar szeme előtt ez megjelenik László előadásában s már nevet is :D) Szóval a mustra elment, ez után visszatértünk a család egy másik barátjához Csillához, aki Csongrádon lakik. Itt megismerkedhettem Bélával a lánycicával. Béláról tudni kell, hogy olyan mint egy hisztis lány, akár ok nélkül is kikaparja a szemed. :D Többször is megtámadott pedig csak simogattam, de a legdurvább az volt, hogy Levendulát csak azért megtámadta, mert ránézett. :O Hihetetlen agresszív. Még sosem találkoztam ilyen macskával, de a reflexek javítására jó. :D Az estét itt töltöttük a Művésznővel, nem mentük koncertre, ami este volt Szentesen de nem bántuk meg, sőt másnap az is kiderült, hogy a koncert sz*r volt szóval mi döntöttünk jól. Vasárnap jöhetett a hazamenetel. Még mielőtt elhagytuk volna Csongrádot lementünk pár percre a Tisza partra s bizony szép volt. Viszont megdöbbentő volt azt látni, hogy mennyi méterre emelkedhet a Tisza áradáskor. :O
Hazafele Kiskunfélegyházán megálltunk először Évikénél, aki Levendula anyukájának az anyukájának (nagymama :D) testvére. Eltöltöttünk itt egy kis időt, ettünk egy kis ebédet, sétáltunk egy keveset Szívem Hölgyével meg az öccsével. Aztán tovább indultunk Sándorhoz, aki László és Nagy. :O Ezt még én sem vágom, de úgy emlékszem, hogy Sándorként mutatkozott be de Lászlóként emlegették. :D Magyarázd meg Levendulaaaaaa. :( Itt is eltöltöttünk egy kis időt (amúgy az Ur is Levendula nagymamájának a testvére) s ittam olyan eperpálinkát amire Nővérem és Zsófi azt mondaná, hogy ”sírva ivós”, egyszerűen qrva jó volt! ^^ Aztán szépen elindultunk haza. 6ra meg is érkezett a kiscsapat s ezzel lázárult a hétvége nagyjából. Hétfőn pihengettünk Pirinyóval, filmeztünk s elvoltunk. Kedden meg hisztizett egyet Levendula (:P)  majd kilátogattunk a Majálisra. Mikor beléptünk a lezárt utcára mindenki énekelte (akinek nem volt hangja, üvöltötte) ”Itt van Május elseje, ég a gyomrom belseje!!!” *
Amúgy dög meleg volt, keringtünk egyet, Pöttöm leányzó nem találta a volt ofőjét, úgy néz ki nem volt kint a majálison, s amúgy nem volt rossz. Bár volt egy ilyen kisgyerekeknek szóló baromi hangos produkció a színpadon és hát…Jó ízlésű felnőttek szerintem azon járatták az agyukat, hogy hogyan öngyilkolják meg magukat. Én legalább is ezen gondolkoztam. :D Ez az a klasszikus produkció volt amit csak kisgyermek felügyelete mellett ajánlok. :D De túléltem végül s utána már jöttem is haza. Este megérkeztem s a nagy meleg miatt csak nagy nehezen aludtam el de végül csak sikerült. Hajnali háromkor (!!!) még kaptam egy Facebookos smst angolul, hogy nézzem meg Ádám képeit. Én meg azt mondom, hogy Fuck You Facebook! :@
S ezzel vége is.
Elment a hétvége hát, volt már jobb is, de összességében jó volt ez a hétvége is Pirinyómmal. :)

* Természetesen nem volt ilyen

Holtak

Egykor dicsők voltak 
szépek, bátrak.
Fölém tornyosulva 
hősként álltak.
Kik csillagot csentek
a sötét égre. 
Életet leheltek
a fehér képre.

Napot eltakarták
s vihart hoztak,
világot uraltak
s időt loptak. 
De felnyílt a szemem
és végre láttam.
S utána csak
a fájdalommal háltam.

Egykor dicsők voltak
szépek, bátrak.
Fölém tornyosulva
hősként álltak. 
Réges-régen tán
emberek voltak.
De nekem mára
már csak holtak.

Lamazius (2012. 04. 24.)

Ez a hétvége sem volt egyszerű. 
Geldar átlátogatott hozzánk s az eredmény sem maradt el.
Tombolt a gagyi humor s pusztult az agy...
Az emberek pedig bőőőőgtek. :D

A hétvége poénjai:

Geldar:
"Hajdú Péter biztos, hogy jár a fodrászhoz hajdúsításra!"

Lamazius:
"Hajdú Péter és a felesége sétálnak az utcán a testőrük társaságában. Egyszer csak véletlenül a testőr rálép Hajdú feleségének a lábára s erre azt kérdezi "Ugye nem fáj a sarka, Kata???" 

Kb. ilyen szintű "poénok" mentek a hétvége egészében...
Így nem csoda ha időnként a halált várták egyesek. :D 

Das letzte Einhorn is coming!!! 
Ez meg a hétvége zenéje!

http://www.youtube.com/watch?v=ksfWmJsQg4A

Liam, Liiiiiiiam ^^

Minden jót kis bocsok!

Vajon mikor jönnek rá az emberek, hogy a tárgyak nem boldogítanak???
Vajon mikor jönnek rá, hogy sokkal értelmesebb dolog lenne ha egymásra több időt szentelnének és jobban figyelnének mint, hogy vesznek egymásnak drága ajándékokat vagy millió kis sz*rságot, hogy ezzel is kifejezzék mennyire de mennyire szeretik a másikat...
Vajon mikor jönnek rá, hogy a luxus villával, a jachttal, a BMW-vel a sok pénzzel kitörölhetik a csinos kis seggüket ha nincs mellettük senki aki törődne velük??? 
Vajon mikor jönnek rá az emberek, hogy a sok pénz és a millió egyéb tárgy nem boldogít??? 
Okozhat jó kedvet, a pénz megadhatja a biztonságot ami elősegítheti, hogy boldog legyen az ember de összességében véve nem tesz boldoggá...
Buta buta emberek...vajon mikor jönnek rá, hogy az emberek boldogítanak s nem a tárgyak...

Ki tudna így felvidítani?
Ki tudna úgy leinni colával? (:P)
Ki tudná úgy leenni magát? (:P)
Ki tudna úgy az állam alá bújni?
Ki tudna így megölelni?
Ki tudna úgy rám nézni?
Ki tudna úgy "lefejelni, belém rúgni stb stb"? (:D) 
Ki tudna úgy kárt tenni magában? (:D) 
Ki tudna ilyen jól lekötni?
Ki tudná fenntartani az érdeklődésem?
Ki ismertetné meg velem a kelta zenét?
Ki lenne ilyen érdekes személy?
Ki verne meg mindig Kérdezz! Felelekben! ? (mert mindig csal :P) 
Kivel tudnék ilyen jókat beszélgetni?
Kivel tudnék mindent megbeszélni?
Kivel tudnék ilyen jól szórakozni?
Kivel tudnék ilyeneket veszekedni s a végén akár nevetni?
Kivel tudnék ennyi mindent eltervezni?
S persze ki tudna ennyire szeretni mint TE???

Úgy hiszem senki más! :)

Ez keseríti meg az életem…

Rá kellett jönnöm valamire. Nem tudom elfelejteni a volt barátnőm. Bármennyire is küzdöttem, bármennyire is próbáltam nem gondolni rá azért csak eszembe jut valamiről mindig. Ha más nem álmodom vele…Fantasztikus…
Igazság szerint nincs is ezzel nagyon nagy baj. Igaz, hogy anno mikor szakítottunk (ami már jó 8 hónappal ezelőtt történt) nagyon rossz volt csak rá gondolni is, de szépen lassan koptak az emlékek, és így lassan de biztosan ha nem is a teljes, de feledésbe merült. Viszont teljesen nem feledtem el. :S Az elején volt igazán rossz, mert akkor anno fájt, keserű érzés volt és tán egy picit még haragudtam is rá. Lényeg, hogy borzasztó volt rá gondolni. Most már nem érzem ezt. Nem fáj, nem kényelmetlen, ha rá gondolok akkor olyan semmilyen érzés fog el, nem vált ki belőlem komolyabb érzéseket. Viszont még így is zavar, hogy ha rá gondolok, ha eszembe jut. És miért??? Igen-igen, a címben megtaláljátok a választ. Az elk*rt személyem qrva egóját b*szogattja az emléke. Miért is és pontosan hogyan is???
Anno nagyon szerettem azt a leányzót és úgy éreztem, hogy ő is szeret engem. Tudtommal én voltam a mindene, aki tényleg figyel rá és szereti. Én voltam neki a legjobb dolog a világon. Aztán szépen lassan leépültünk (részben hála Angliának) és végül bár én mondtam ki, hogy akkor legyen vége, de nagyjából közös megegyezésnek is hívhatjuk. Bár a szakítás fájó volt mind nekem, úgy tudom mind neki, legalább is a búcsúszavai arról tanúskodtak, hogy továbbra is szeret mégis 2 hónap múlva már megtalálta az igazit, nagyon boldog volt egy fantasztikustökéletescsodálatos srác mellett aki persze új világba vezette és csodás fejlődésre sarkallta. Ezzel nincs is semmi baj, nem gúnyolódás végett mondom. DE (nézz magadba s értelmezd kérdésem) ha annyira szeretsz valakit majd végül könnyes búcsút veszel tőle akkor 2 hónap után már újra húúú de szerelmes vagy és megtaláltad az igazit??? :-O
Valljuk be sok esély nincs rá, hisz a szerelemnek is ki kell alakulni s az előzőnek el kell múlnia. De persze vannak kivételek, én ezt így is értelmezem és a leányzó boldog lett. Kívánságom így beteljesült viszont ezzel az egómat a földig rombolták. Jó, nem a földig ahhoz túl nagy (:D) de nem esett jól neki és bántja a mai napig. Mert ha tényleg annyira szerelmes lett, akkor ezek szerint engem nem szeretett… :( És engem ez zavar. Nem azt mondom, hogy hazudott, meg nem fogom fröcsögtetni a nyálam egyszerűen csak azt mondom, hogy nem volt szerelmes, szimplán bejött neki az, hogy foglalkoztam vele. És ezért zavar az egész dolog vele kapcsolatban mind máig.
Szerettem őt, próbáltam minden erőmmel azon lenni, hogy boldoggá tegyem, de akkor ezek szerint nem voltam/vagyok elég a feladathoz. :( Nem tudtam elérni azt, hogy belém szeressen s ez bizony nagyon böki az egóm csőrét.
Egyik nap elgondolkoztam rajta, hogy vajon gondol-e még rám, eszébe jutok-e néha??? S vajon bármi érzést kiváltok-e belőle??? Mert én továbbra sem tudtam elfeledni őt s még mindig ki tud belőlem váltani érzéseket is, még ha azok az egóm miatt vannak.
De ha abba gondolok bele, hogy hamar eljutott oda, hogy boldog párkapcsolatban éljen akkor van egy olyan érzésem, hogy nem hagytam benne mély nyomot… :S
A másik meg a már egyszer említett Álommanó.
Nem vált ki belőlem érzelmeket ha rá gondolok de enyhe keserű érzését igen. Ő az egyetlen aki képes volt nekem nemet mondani s ez igen, úgy hiszem örökre egy tüske marad a kis lelkemben. Mindegy, hogy semmit sem érzek iránta, mindegy, hogy most tálcán kínálná magát akkor is elküldeném, tényleg mindegy de akkor is zavar, hogy nem adta be anno a derekát. Tudni kell a lányról, hogy egy ideig nagyon jó barátom volt, aztán szépen lassan átalakultak az érzéseim (ejj de ismerős) s végül mikor épp volt egy mondjuk úgy ”nem túl talpraesett és férfias” pasija akkor azt mondtam, hogy csak dacolsz az elemekkel, azért is az árral szembe mész és egyszerűen félsz attól, hogy lehetne egy jó kapcsolatod velem. Tudni kell azt is, hogy bár mindig ”nagyon boldog” volt de azért én voltam az első akihez odafutott tanácsért és lelki támogatásért és nem egy érdekesen értelmezhető, mondjuk úgy nem szerelmes ember szavait irányította felém. Vagy legalább is szerelmes csak nem a választottba…
Természetesen nem tetszett neki, hogy férfiatlannak neveztem a pasiját meg az ha elláttam párkapcsolati tanácsokkal s olyan ötlettel mint, hogy ”szakíts a szerencsétlen pasiddal mert sosem fogtok egyről a kettőre jutni” és így végül mindig az volt, hogy összevesztünk s már jó rég vele sem tartom a kapcsolatot. Néha elgondolkozom rajta, hogy azért nem lenne rossz elbeszélgetni vele. Hogy, hova jutott az élete, mit csinál és milyen a kapcsolata. Kíváncsi vagyok rá egyszerűen. S kíváncsi vagyok rá, hogy vajon megint letudnám nyűgözni, mint anno. Mert bár visszautasított, tudni kell, hogy először ő lépett csak én akkor még nem vágyódtam utána. Vajon megint felnézne rám e s ugyan úgy a támasza lehetnék, mint voltam??? Kíváncsi vagyok…S persze arra is, hogy néha gondol-e rám s vajon mit gondol???
Hjaaaj…
Zárásként pedig tudom, hogy hülye vagyok. Tudom, tisztában vagyok vele. Hülyeségeken rágódom s gondolkodom és hülyeségek bántanak. Nem beszélve arról, hogy van egy Levendulám aki ha ezt meglátja és elolvassa nem fog örülni. Legalább is ha magamból indulok ki engem sem dobna fel ha ő ezt megcsinálná a volt pasijaival s olvashatnám…Sajnálom is de egyszerűen…ajjjj. :(
És tudom, hogy újfent hülye vagyok hisz itt van ez az apró lány ki mindent megtesz azért, hogy boldog legyek és erre mit csinálok…F*szságokon filózok és baromságok gyötörnek.
Nem tudom, az életművész lelkemhez és felfogásomhoz hozzá tartoznak az ilyen dolgok. Amik mást nem zavarnak csak engem, ami mást nem tesz boldoggá csak engem….
Sajnálom, a környezetemet is, magamat is…

Mazsolás és sima kalács, főttsült sonka, főtt tojás, tea és tojáslikőr. 
Ahhh...
Szeretlek, tiszta szívemből szeretlek Húsvét! :$

Ez a szám meg qrva jó!!! ^^ Úgyhogy hallgassátok meg mert megéri!!! 
BeJudynak kötelező! :P

Jó szórakozást és kellemes Húsvétot mindenkinek!!! :)

A  mai nap bizony jó volt! Nem is kicsit! ^^ 
Volt itt minden, mi szem szájnak ingere! 
Találkoztam (ahogy már említettem) régi ismerősökkel, munkatársakkal s az egyiknek tarthattam egy rövidke matekórát mely arról szólt, hogy többször is összeadtam neki 1190 ftot a blokkján és így ezzel magyarázzam meg neki, hogy nem, nem verték át. Aztán szereztem Tapinak (a 10 éves tacskónknak) kis nyalánkságokat mert a kis rohadékom nem rég töltötte be a 10. életévét és bizony ajándék terén megfeledkeztünk róla. :S 
Ez után volt nagy húsvéti takarítás s közbeni Muse hallgatás. (Még mindig szerelmes vagyok a Museba :$ :D) 
Aztán meg nekiálltam a livemochaban az angolnak, hogy szinten tartsam s fejlesszem magam. S közben rájöttem, hogy bizony megy itt az 'american f*ckin' english" (-.-) de mindegy, azért jobb mint a semmi. 
Utána jöhetett orrba-szájba való gitározás. A saját ötletek jöttek, nem is kevés de végül mivel nem akart összeállni a kép, meguntam s megtanultam ezt. Jó szám, hallgassátok! 
Végül egy kis Harry Potter, plusz olvasás s lám már este is van. 
Jó volt ez a nap, nagyon is jó! ^^

S persze így előre is kellemes Húsvétot mindenkinek! :)

Mindig jó találkozni régi ismerősökkel! 
Beszélgetni egy jót mi a helyzet vele/velem, mit csinál/csinálok most és merre tart az élete/életem. Aztán az ember észreveszi, hogy hűűű de leszaladt az idő s ideje útra kelni. Majd végül rájön a Hős, hogy hát ez biz' egy sör mellett még jobb lett volna! 
Aztán megy tovább, észleli, hogy pezseg az élet a kis városában ahol él s ennek örül. Mindig is szerette a nyüzsgést. 
Majd találkozik egy újabb ismerőssel. Szóba elegyednek, megvitatják mi a helyzet, beszélgetnek egy jót majd észreveszik, hogy lehet nem kéne feltartani a vásárlókat, mert bizony útban vannak csak ezt nem észlelték. Az idő elrohant s újra útra kell kelni. A Hős folytatja útját majd megállapítja, hogy biz' ez egy süti mellett még jobb lett volna. Sebaj, majd legközelebb. :) 
Úgyhogy igen, mindig jó találkozni a régi ismerősökkel!

Ez az a két dolog ami sosem jár együtt!!! 
Most épp Katatoniat hallgatok mert pofátlanul sok zeném van (14, 6 gigányi) és ez tarthatatlan. Oké-oké, hogy sok féle/fajta rock zenét hallgatok de azért nem ennyire sokat. :D 
Úgyhogy erős selejtezésbe kezdtem aminek az lett a következménye, hogy a zenék fogynak és most épp a svéd barátaink albumához értem. No már most a srácok zenéjéről tudni kell, hogy igazság szerint pokolian összerakott, nagyon jó kis anyagot tudnak kiadni a kezükből (lásd a most hallgatott Last Fair Deal Gone Down című albumuk) de a számaikra a "jó" jelző mellé hozzá kell biggyeszteni a "nyomasztó" szócskát is. 
Röviden és tömören, amennyire jók a számaik annyira akarsz meghallgatásuk után meghalni. :D 
De tényleg, nagyon jók a számok, van bennük fantázia de valahogy az ember ahogy hallgatja és hallgatja egyre nyomottabb kezdi magát érezni. :S :D 
Kíváncsi leszek mi lesz ha végig hallgattam az albumot. Most tartok az ötödik számnál, egyelőre egyiket sem ítéltem törlésre de már mintha kezdenék érezni valamit... 
:D

(Este, az album után)
Lehetőségek, mi történhet Lamazius-szal:
1: Lamazius késsel a kezében rohangál s üvölti, itt a világ vége, halljunk meg mind!!!
2: Lamazius gondolkodik, "hmmm milyen lehet a halál, hmmm biztos szép hely a túlvilág"
3: Lamazius egyszerűen csak megbolondul, emos zenét kezd hallgatni s Madonna sötétebb számait
4: Lamazius már halott lesz mire az este bekövetkezhetne

:D 

Persze nem, de mivel már megtapasztaltam ezt, hogy 5-6 Katatonia szám után rátelepedik az emberre Mr. Életkedvtelenség ezért úgy döntöttem, hogy közben tartok egy kis szünetet s más zenét hallgatok így tisztességesen végig tudom hallgatni az amúgy továbbra is kiváló anyagot! 
És mivel már a hatodik számot hallgatom ezért tartok egy kis szünetet, hogy utána folytathassam a svéd metál arcok zenéjét. ^^
Most pedig zárom, mert a zenehallgatás komoly figyelmet igényel. Viszont, hogy Ti se unatkozzatok, hallgassatok hát meg az egyik legjobb számukat zenész barátainknak.

Minden jót és szép napot! :)

Most épp Joy Formidable-t hallgatok és bátran jelenthetem ki, hogy elég semmilyen zene. De sebaj, kell ilyennek is lennie. 
Amúgy a hétvégéről ejtenék pár szót, és tényleg csak pár szót. 
Elment, teljesen korrekt volt, punnyadtunk Levendulával sokat és végig néztük a Trónok Harca első évadját amire azt tudom mondani, hogy qrva jó volt és ajánlom mindenkinek ezerrel mert tényleg nagyon-nagyon jó! ^^ 
Viszont ami miatt eme bejegyzés megszületik az nem más mint az új élmény amit a hétvégén átéltem!!! 
Hogy, női ruhában szaladgáltam az utcán és azt mondták, hogy csinos vagyok! ^^ 
No, nem, persze nem. Nem tennék én ilyet. 
Még... :D 
Hogy, belépjek egy boltba egy-két darab sörös üveggel a kezemben s úgy nézzenek rám mint egy alkoholistára s azt mondják a lesújtó pillantás mellé, hogy "Úristen"... 
Bizony, új élmény volt mert még sosem néztek alkoholistának. De ez az élmény nagyon megrázta a kis lelkem. :(
Természetesen nem, de azt nem vitatom, hogy tényleg új élmény volt pár db sörös üveggel bemenni a boltba s kiváltani a megrökönyödést és a lenézést az előadónéniből. :D 
Tessék kép, hogy láthassátok, tényleg fel voltam szerelkezve pár üveggel.

De ez nem minden mert Vizes Macska is hozott egy szatyorra valót. :D 
Úgyhogy kicsaptuk a biztosítékot, megrökönyödést és megvetést hoztunk elő az emberekből...De mi azért örültünk, hogy utána chipsre költettük a "nyereményt". :D
Zárásként pedig a kép, amire büszke vagyok.

Az árnyékaink. Én csináltam és tetszik, mind az, hogy észrevettem, hogy "jééé, tök jóóó" meg a végeredmény is bejön. S persze az is jó a képben, hogy Vizes Macska úgy néz ki mintha a hasából most bújna ki egy alien. :D Persze nem, nem azt a pillanatot kaptam el mikor épp megszülte E.T.-t hanem egyszerűen csak bénán tartja a kezét. :P :D
Óóó Uram, ments meg Pöttöm lány haragjától!!! :S

Minden jót és szép napot! :)

Bizony, ezt is megértük. Lamazius szemérmetlenül és habozás nélkül kirak nektek egy igaz pop zenészt!!!
Hát hova jut ez a világ???
Amúgy egy picit fáradt vagyok. 
Hmmm...tán ezért cselekszem ilyeneket??? :D 
Tudom, hogy megfogsz szólalni Geldar! :P
Legyetek jók és jó zenehallgatást mert amúgy tényleg jó! ^^

Aztán ha újra látjuk egymást légy ám a szokásos baseball sapka, kockás ing, zakó összeállításban mert mindig is imádtam eme öltözködésed!!! 
S persze szórakoztasd a fentieket humoroddal, mosolyogj ahogy szoktál s vigyázz magadra!

Szia. :)

"Fásultan vár, végtelen sorban áll - én vagyok
Hajnalban indul, s a munkára gondol - én vagyok"